Sokak álma egy régi ház: patinás homlokzat, vastag falak, magas mennyezet, faragott nyílászárók. Valóban csodálatos lehetőség rejlik egy százéves épületben, hiszen karaktere, története van, és olyan hangulatot áraszt, amit egy új építésű ház sosem tud teljesen visszaadni. Ám a régi házak felújítása korántsem sétagalopp. A régi ház olyan, mint egy meglepetésdoboz – sosem tudod, mit találsz benne. Lássuk hát, mire kell nagyon odafigyelned, ha régi ház felújítására adod a fejed!
Az egyik legnagyobb buktató a szerkezeti állapot felmérésének hiánya. Sokan beleszeretnek egy szép régi házba, mert tetszik nekik a külső, a belmagasság, a régi nyílászárók, de elfelejtik szakemberrel átnézetni az épület szerkezetét. Pedig régi házaknál gyakori a repedezett alap, a vizesedő fal, a süllyedő födém. Egy statikai probléma sokszor csak bontás közben derül ki, amikor már késő visszakozni. Ezért én mindig azt javaslom, hogy még a vásárlás előtt hívj statikust vagy műszaki szakértőt, aki átvizsgálja az épületet. Ez sok millió forintos meglepetésektől kímélhet meg.
A másik gyakori probléma a falak nedvesedése. Sok régi házban nincs vagy elavult a vízszigetelés, és a talajnedvesség felkúszik a falakban. Ezt gyakran csak akkor veszik észre a tulajdonosok, amikor már penész jelenik meg, vagy hámlani kezd a vakolat. A felületi kezelések – például penészgátló festék – csak ideiglenes megoldások. A tartós megoldás mindig a vízszigetelés helyreállítása, ami komoly bontással, injektálással, dréncsövezéssel járhat. Ez nem olcsó, de elkerülhetetlen, ha hosszú távon egészséges, száraz házban akarsz élni. A vizesedés nem csupán esztétikai probléma, hanem szerkezeti károkat is okozhat, ha elhanyagolják.
A villany- és gépészet is gyakran rejtett akna. Sok régi házban még az eredeti, több évtizedes elektromos hálózat van, ami sem terhelésben, sem biztonságban nem felel meg a mai követelményeknek. A mai háztartások energiaigénye sokszorosa annak, amire a régi vezetékeket tervezték. Egy idősebb ház felújításakor szinte mindig újra kell húzni az elektromos hálózatot, cserélni kell a biztosítéktáblát, sőt gyakran a víz- és fűtésrendszert is. Ez olyan tétel, amire sokan nem számolnak elég pénzt a költségvetésben, pedig a végén szinte minden felújítási költséglistán a legnagyobb összegek közé kerül.
Egy másik buktató a nyílászárók kérdése. Mindenki szereti a régi, fa ablakokat, ajtókat, mert gyönyörűek, különleges hangulatot teremtenek. Viszont sokszor energetikailag katasztrofálisak. Rosszul zárnak, engedik a hideget, és folyamatosan karbantartani kell őket. Ha nem akarsz csillagászati fűtésszámlát, valamilyen felújításra vagy cserére szükség van. De ez sem egyszerű döntés, mert műemlék jellegű házaknál nem mindig szabad kicserélni az ablakokat modern műanyagra. Sokszor csak restaurálás engedélyezett, ami drágább, mint egy teljes csere. Itt fontos, hogy már a tervezéskor konzultálj a helyi örökségvédelmi hivatallal, nehogy utólag jöjjenek a kellemetlen meglepetések.
A régi házakban gyakori probléma a padló és födém állapota. A régi födémek gyakran gerendás szerkezetek, amik idővel vetemednek, vagy a terheléstől megereszkednek. Egyenletlen lehet a padló, nyikoroghat, és sokszor egyáltalán nem alkalmas modern burkolatok fogadására, vagy padlófűtés telepítésére. A felújítás előtt érdemes megnézni, mennyi teherbírása van a szerkezetnek. Nem egyszer láttam olyan házat, ahol a tulajdonos tervezett egy gyönyörű csempés fürdőt az emeletre, aztán kiderült, hogy a szerkezet nem bírja el a súlyt.
A régi házak felújításának egyik legkomplexebb része a szigetelés. Régen nem volt szempont az energiatakarékosság, így az ilyen házak hőtechnikailag teljesen más elvárásokkal épültek. A falak vastagok ugyan, de sokszor hőhidak alakulnak ki. A homlokzati szigetelés műemléki épületeknél sokszor nem engedélyezett kívülről, így belső oldali szigeteléssel kell próbálkozni – ami azonban páratechnikai szempontból nagyon kényes. Rossz kivitelezés esetén több kárt csinálhatsz, mint hasznot. Ezért itt mindenképp szakértőt kell bevonni, mert a régi házak szigetelése komoly mérnöki kihívás.
A költségvetés a régi házaknál szinte mindig elszáll. Aki még soha nem csinált felújítást, gyakran teljesen alábecsüli, mennyibe fog kerülni. Egy régi ház felújításánál mindig számolj legalább 20-30% tartalékot, mert szinte biztos, hogy valami váratlan kerül elő bontás közben. Repedt gerenda, vizes fal, korhadt födém, rossz elektromos hálózat – mind olyasmi, amit kívülről nem látsz, de amit ki kell javítani. Ezért nem szabad centire kiszámolt költségvetéssel belevágni.
Összességében tehát a régi házak felújítása egyszerre gyönyörű és kockázatos vállalkozás. Hihetetlenül izgalmas látni, hogyan születik újjá egy régi ház, hogyan kap új életet a múlt. De ha nem készülsz fel a buktatókra, könnyen rémálommá válhat a projekt. A kulcs a jó szakembercsapat, az alapos tervezés, és a pénzügyi tartalék. Mert egy régi ház felújítása nem csak munka – hanem szenvedély, amiért sokan, köztük én is, újra és újra beleszeretünk ezekbe az öreg falakba.
